Jelen:
Ma körülbelül 420-en élnek az erdőkkel körülölelt, völgyben fekvő településen, amely természeti adottságainak köszönhetően vadban, kirándulóhelyekben gazdag. A lakónépesség egy harmada roma származású, az ő lakáskörülményeik kritikusnak mondhatók. A faluban sok a nyugdíjas, de az elmúlt évek mutatói alapján a gyermekek születése növekvő tendenciát mutat. A fiatalok jellemzően a településen maradnak, anyagi szempontból viszont sok a nehéz helyzetben lévő család, a kisnyugdíjas. Egyre kevesebb a családi gazdaság, a földterületek nagy részét mezőgazdasági vállalkozók művelik. A településen tíz egyéni és két társas vállalkozás működik, ezek azonban csak minimális számú új munkahelyet teremtettek. Két család csibetartással foglalkozik, több méhész is akad a faluban, néhányan lovakat is tartanak, de utóbbit inkább csak hobbi céljából. Munkahelyek hiányában az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató. A jó közlekedési viszonyoknak köszönhetően (naponta több buszjárat is megfordul a településen) mind Komló, mind Pécs irányába van lehetőség ingázásra.
A faluban két kereskedelmi egység működik: egy vegyesbolt és italbolt. A háztartási villamos energia, a gáz, az ivóvíz szinte minden háztartásban elérhető, a szennyvízcsatorna hálózatra a lakások 90% -a csatlakozott. Vezetékes telefonnal és internet-kapcsolattal a családok 50%-a rendelkezik.
Iskola (2006-ban szűnt meg az alsó tagozatos általános iskola anyagi okok miatt) vagy szakmai képzettséget adó intézmény nincs Ligeten, megmaradt azonban az óvoda. A nemzeti iskola felújítási program keretében az épület kívül-belül megújult. A a könyvtár minden hétköznap és vasárnap van nyitva. Az elmúlt években köztéri bútorokat vásárolt, egységes utcanév-táblákat helyezett ki az önkormányzat, falubuszt és kismunkagépeket szerzett be, valamint felújította a játszóteret. Korábban igen nagy összefogással, társadalmi munkával épült fel a község faluháza és szinte minden járda az itt lakók munkáját dicséri.
A faluban több helyi védettségű épület van, így például az önkormányzat épülete vagy az 1841-ben, a Szentháromság tiszteletére emelt római templom.
A Retro Iskola kialakításával egyre több a hozzánk ellátogatók száma. A kulturális élet igen mozgalmas, hiszen a helyi civil szervezetek, így a Ligetért Egyesület, a Ligeti Polgárőr Egyesület, valamint a Vöröskereszt helyi alapszervezete szinte minden hónapban szerveznek valamilyen programot a falubelieknek. A minden évben lezajló események közül a legfontosabbak: Farsangi mulatság, Gyermeknap, Falunap, Idősek napja, Tökös nap, Karácsonyi ünnepség. A falu amilyen kicsi, olyan nagy dolgokra képes, ha összefog. A virágosítás, a terület rendezése, a falunak egyéniséget adó óriási szalmababák kihelyezése ugyanis csak azért valósulhatott meg, mert a lakók ingyen és önként járultak hozzá a kivitelezéshez.
Múlt:
1310-ben említik először Particula terra Lygeth vocate, Villa Lygeth alakokban. Az ekkor Tolna vármegyéhez sorolt falu a szekszárdi konventhez tartozott. Péter gróf fia Jakab itteni birtokát Kemény grófnak és Miklós testvérének 2 márkáért zálogba adta. 1315- ben Lygueth már a Dömötöröké.
1315-ben Lygereth
1327-ben Lygeth
1374-ben Ligeth
1426,1430,1433. években Poss. Ligethy
1464-ben a falu Korog Gáspáré, amelyet Benedek de Agárdnak ad el 100 ft-ért.
A középkorban „Kerekliget” faluként említik.
A 14. században újabb nagy gazdasági és társadalmi változások mentek végbe Magyarországon. Új telekfogalom jelent meg. A művelés alapja a jobbágytelek lett. A telek nagysága 1 hold lehetett. A telek a földesúr tulajdonában volt, használatáért a jobbágy járadékkal tartozott az urának.
Baranya 15. századi határleírása sok információt nyújt a környékre vonatkozólag. A megye kiterjedése e században volt a legnagyobb. A század második harmadától nagyarányú pusztásodási folyamat indult el. Oka a háborús cselekmények, adóterhek és a jobbágyok egy részének elszegényedése lehetett.
Török-korA 16. században kétszer annyi település létezett, mint később. Liget átélte a török hódoltságot, folyamatosan lakott község volt. Liget a török defterekben 1554-ben 8 házzal, 1565-ben 11 házzal, 1582-ben 21 házzal bírt. Neve minden esetben Kerek-Liget. Ezen adatok alapján feltételezhetjük, hogy a falu török hódítást követő átmeneti visszaesés után folyamatosan gyarapodott a 16. század második felében. Jelentőségére utalhat, hogy az ún. „Kakasvár” (ma is így nevezzük a Rózsa utcát) a néphagyomány szerint a török idők alatt a falu erődítménye, földvára volt, ami egyben a falu legmagasabb pontja.
A 17. században történt összeírásokból kiderül, hogy a faluban 7 család élt. Gazdasági mutatóik, egyéni vagyoni helyzetük eltérő volt.
A 18. században a pécsi kerületben kincstári birtok volt Liget.
Több sváb család is települt a községbe az országos betelepítések során. A falu szép lassan fejlődésnek indult. Meghatározó volt a családi gazdálkodás, földművelés, állattartás. A két világháború során falubeliek közül is többen áldozatául estek a harcoknak. Emléküket őrzi a templom falán elhelyezett emléktábla. A korábban betelepített családok emigrációba menekültek. Többen voltak munkatáborokban.
A háború utáni újjáépítés az ipartelepítés a TSZ kialakítása alapjaiban határozta meg a község életét. Sokan a szomszédos bányákban dolgoztak, de sokan a Komlói cipőgyártó, illetve ruhakészítő műhelyekben.